Az elhárító mechanizmusok rejtélye
Gondolkodtál már azon, miért reagálsz úgy, ahogy, amikor stresszes vagy? Például, amikor hibázol a munkahelyeden, de inkább a kollégáidat okolod, vagy amikor nehézségekkel szembesülsz, és inkább egy nagy adag fagylaltba fojtod a bánatodat? Üdvözlünk az elhárító mechanizmusok világában!
Mi is az az elhárító mechanizmus?
Az elhárító mechanizmusok pszichológiai stratégiák, amelyeket mindannyian alkalmazunk, hogy megvédjük magunkat a szorongástól, stressztől és kellemetlen érzelmektől. Ezek a mechanizmusok gyakran tudattalanul működnek, és segítenek megőrizni a lelki egyensúlyunkat.
Az elhárító mechanizmusok fogalmát Sigmund Freud, a pszichoanalízis atyja vezette be a 19. század végén. Freud megfigyelte, hogy az emberek gyakran alkalmaznak különféle mentális stratégiákat, hogy megvédjék magukat a fájdalmas vagy elfogadhatatlan gondolatoktól és érzésektől. Később lánya, Anna Freud bővítette és rendszerezte ezt a koncepciót az 1936-ban megjelent “Az elhárító mechanizmusok” című munkájában.
A leggyakoribb elhárító mechanizmusok
1. Tagadás
Ez az egyik legegyszerűbb és leggyakrabban használt elhárító mechanizmus. Tagadáskor egyszerűen nem vagyunk hajlandóak elismerni a valóságot. Például, ha valaki nagyon beteg, lehet, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy semmi baja nincs.
Miért tűnik jónak először?
A tagadás segít azonnal elkerülni a fájdalmat és a szorongást. Rövid távon megóv minket a negatív érzésektől és segít megőrizni a lelki egyensúlyunkat. Azonban hosszú távon megakadályozhatja, hogy szembenézzünk a problémáinkkal és megoldást találjunk rájuk.
2. Projekció
Emlékszel, amikor azt mondtad a barátodnak, hogy túl kritikus, miközben valójában te vagy az, aki folyton bírál? Ez a projekció működése. Ilyenkor a saját kellemetlen érzéseinket másokra vetítjük ki, hogy elkerüljük a velük való szembenézést.
Miért tűnik jónak először?
A projekció lehetővé teszi, hogy elkerüljük a saját negatív érzéseinkkel való szembenézést. Könnyebb másokat hibáztatni vagy másokra vetíteni a saját problémáinkat, mivel így könnyebben elkerülhetjük a felelősségvállalást.
3. Regresszió
Valahányszor valaki egy nehéz helyzetben gyermekkori viselkedési mintákhoz tér vissza – például dührohamot kap –, regresszióról beszélünk. Ez egyfajta visszavonulás a gyermekkori biztonságos időkhöz, amikor a dolgok egyszerűbbek voltak.
Miért tűnik jónak először?
A regresszió biztonságot nyújt azáltal, hogy visszavisz minket egy olyan időszakba, amikor a dolgok egyszerűbbek és kevésbé stresszesek voltak. Ez azonnali megnyugvást hozhat, de hosszú távon akadályozhatja a felnőtté válást és a fejlődést.
4. Szublimáció
A szublimáció az egyik legpozitívabb elhárító mechanizmus. Ilyenkor a negatív érzéseket valamilyen társadalmilag elfogadott tevékenységbe csatornázzuk. Például a sportolás vagy művészi alkotás remek módja lehet a szorongás kezelésének.
Miért tűnik jónak először?
A szublimáció lehetőséget ad arra, hogy a negatív energiákat pozitív és konstruktív módon használjuk fel. Ez nemcsak a stresszt és a szorongást csökkenti, hanem értékes eredményeket is hozhat létre, például jobb fizikai állapotot vagy művészi alkotásokat.
5. Intellektualizáció
Ez az, amikor az érzelmi problémákat inkább intellektuális szinten próbáljuk megoldani. Például, ha valaki elveszíti egy szerettét, és ahelyett, hogy a gyász érzelmi részével foglalkozna, inkább a halál filozófiáját tanulmányozza. Ez egyfajta menekülés az érzelmi fájdalomtól.
Miért tűnik jónak először?
Az intellektualizáció lehetővé teszi számunkra, hogy távol maradjunk az érzelmi fájdalomtól és helyette a logikára és az értelemre összpontosítsunk. Ez segít abban, hogy racionálisan kezeljük a helyzeteket, de hosszú távon megakadályozhatja az érzelmi feldolgozást.
6. Elnyomás
Az elnyomás során a kellemetlen gondolatokat és érzéseket tudattalanul kiszorítjuk az elménkből. Például, ha valaki egy traumatikus élményt élt át, előfordulhat, hogy nem emlékszik rá, mert az elméje elnyomta az emléket, hogy megóvja a fájdalomtól.
Miért tűnik jónak először?
Az elnyomás lehetővé teszi számunkra, hogy elkerüljük a fájdalmas emlékeket és érzéseket, így segíti, hogy az adott pillanatban ne roppanjunk össze. Azonban hosszú távon az elnyomott érzelmek és emlékek újra előjöhetnek, és még nagyobb problémákat okozhatnak.
Az elhárító mechanizmusok mindannyiunk életében jelen vannak, és néha hasznosak is lehetnek. Azonban, ha túl gyakran és túl hosszú ideig támaszkodunk rájuk, akadályozhatják a fejlődésünket és az érzelmi jól-létünket. Az önismeret és az önreflexió kulcsfontosságú ahhoz, hogy megtanuljunk egészséges módon kezelni a stresszt és a szorongást. Ha felismerjük, hogy mely elhárító mechanizmusokat használjuk, könnyebb lesz változtatni rajtuk. A pszichoterápia, a meditáció és a mindfulness technikák mind segíthetnek abban, hogy jobban megértsük és kezeljük az érzelmeinket.
Reméljük, hogy ez a cikk segített egy kicsit jobban megérteni, miért teszünk úgy, mintha minden rendben lenne, amikor valójában nem biztos, hogy minden rendben van. Amikor legközelebb azon kapod magad, hogy a tagadás vagy a projekció hálójába kerültél, emlékezz rá, hogy ez csupán az elméd védelmező mechanizmusa. Érdemes lehet elgondolkodni azon is, mitől próbál megóvni téged az elméd, és hogyan tudsz szembenézni azzal, amitől távol tartana.
Forrás:
Mcleod, S. (2023). Defense Mechanisms in Psychology Explained (+ Examples). Simply Psychology. https://www.simplypsychology.org/defense-mechanisms. html.
Írta: Dobos Dóra pszichológus,
Pszichomegálló Tanácsadó és Terápiás Központ szakembere