Manapság egyre jobban beépül a köztudatba a kiégés fogalma, mind a könyvek (Byung-Chul Han: A kiégés társadalma) által. Illetve a cégek is egyre többször reklámozzák magukat a munka-magánélet egyensúlyának ígéretével, amely segíthet a kiégés megelőzésében.
Ennek függvényében mutatok be néhány tévhitet:
1. A közhiedelemmel ellentétben, nem csak a munkában tudunk kiégni, sőt. Az Ayala Pines és Elliott Aronsonáltal megfogalmazott definíció szerint a kiégés: “Hosszú ideje fennálló, érzelmileg igénybe vevő helyzetek miatt kialakuló fizikai, érzelmi és mentális kimerültség.
Tehát amennyiben nehéz élethelyzetben vagyunk, nagy nyomás alatt kell jól teljesítünk, vagy sok területen kell helytállnunk egyszerre, egyaránt vezethetnek kiégéshez, nem csupán a megterhelő munkahelyi körülmények, konfliktusok, elégedetlenség.
2. Gyakori tévhit a kiégéssel kapcsolatban, hogy aki kiég, annak romlik a teljesítménye. Ez nem feltétlenül igaz, hiszen, ha valaki elkezdi tapasztalni magán a jeleit, az azt jelenti, hogy már egy ideje érintett ebben az állapotban, csak tudtán kívül.
Felvetődhet bennünk a kérdés, hogy a valakinek annyira rosszak a munkakörülményei, miért nem vált a mentális egészsége megőrzése érdekében?
Ellenben a képlet nem mindig ennyire egyszerű, a megélhetés és a kényszer nagy szerepet játszanak abban, hogy benne maradunk egy pozícióban vagy sem. Ám amennyiben nem szeretjük az állásunkat, nagyon megterhelő lehet számunkra a mindennapi feladataink ellátása, hogy motivációnk legyen, akár egy email elküldéséhez is.
3. Továbbá nem csak az éghet ki, aki elégedetlen a munka körülményeivel, a feladatával! Amennyiben valaki szereti a munkáját, pozitív visszajelzéseket kap és egyre nehezebb feladatokat, egyre nagyobbak az elvárások, melyeknek igyekszik megfelelni, ezáltal fontosnak, értékesnek érezni magát, magas az énkomplexitása (Linville, 1985, 1987, Argyle, 2008), ugyanolyan fontos odafigyelnie, hogy megelőzze a kiégést!
4. Az utolsó tévhit talán a legkárosabb, mégpedig az, hogy a kiégést állandónak véljük. Magyarul azt mondjuk, hogy “ki vagyok égve”, angolul pedig úgy is kifejezhetjük, hogy “I experience burnout”, azaz “kiégést tapasztalok”. Az angol kifejezés szerintem sokkal jobban rávilágít arra, hogy a kiégés “csak” egy állapot, ennél fogva, elmúlik!
Ha úgy érzi a kiégés jeleit észleli magát, akkor azt javasoljuk. hogy kérje pszichológusaink segítségét. Van kiút!
Írta: Trencsényi Lili Anita
Forrás: Füredi Júlia: Elég