Miért csináljuk, és hogyan küzdjünk meg vele?
Ismerős az az érzés, amikor egy fontos feladatot kerülsz, pedig tudod, hogy el kellene végezned? Ez a gyakori jelenség a halogatás. De miért is halogatunk? És hogyan tudunk végre kiszabadulni ebből a körforgásból?
A halogatás, vagyis a prokrasztináció, egy gyakori jelenség, amely szinte mindenki életében megjelenik. Ez a viselkedésforma gyakran akkor lép fel, amikor egy feladat vagy kötelezettség elvégzését szándékosan kerüljük valamilyen okból.
Miért halogatunk?
- Félelem a kudarctól: Attól félünk, hogy nem teljesítenénk elég jól egy adott feladatot, vagy el fogunk rontani valamit, ezért inkább megpróbáljuk elkerülni azt.
- Leterheltség: A túl sok feladat vagy az információs túlterhelés csak súlyosbítja a halogatást, mivel nem tudjuk, hol is kezdjünk neki.
- Motiváció hiánya: Ha nem érezzük a feladat jelentőségét vagy izgalmát, könnyen halogatjuk azt.
A halogatás, mint stresszválasz
A halogatás gyakran egy védekező mechanizmusként jelenik meg, amikor leterheltek vagyunk vagy nincs elegendő energiánk a feladatainkat elvégezni. Azáltal, hogy elhalasztunk egy feladatot, átmenetileg csökkenthetjük a stresszt, azonban hosszú távon ez a megoldás inkább növeli a feszültséget. A halogatás és a stressz ördögi köre, hogy egymást erősítő hatással vannak egymásra. A halogatás fokozza a stresszt, a stressz pedig ösztönöz a további halogatásra. Ez egy olyan negatív spirál, amelyből nehéz kiszabadulni.
A halogatás hatásai
A halogatás hosszú távon stresszhez, szorongáshoz és alacsonyabb önértékeléshez vezethet. A feladatok elmaradása miatt az ember gyakran kétségbeesetten próbál megoldásokat keresni, ami csak fokozza a nyomást. Az el nem végzett feladatok miatti negatív következmények és kudarc élmények pedig tovább ronthatják a feladatok elvégzéséhez szükséges önbizalmat és motivációt.
Hogyan küzdjünk meg a halogatással?
- Realisztikus célok kitűzése: Állítsunk fel kicsi, elérhető célokat, amelyek teljesítése sikerélményt nyújt. Ha túl magas elvárásokat támasztunk magunkkal szemben, akkor könnyebben feladjuk.
- Feladatok lebontása: Egy nagy feladat láttán könnyen elkeseredhetünk. Ha azonban kisebb, könnyebben teljesíthető lépésekre bontjuk, akkor nagyobb valószínűséggel nekiállunk.
- Időbeosztás: Hozzunk létre egy ütemtervet, amely segít a feladatok hatékonyabb kezelésében. Határozzuk meg, melyik feladatok a legfontosabbak és kezdjük azokkal.
- Pozitív megerősítés: Jutalmazzuk meg magunkat, ha sikerül elvégezni egy feladatot, ez motiváló hatással bír.
- Kerüljük a kísértéseket: Ha tudjuk, hogy mi az, ami elvonja a figyelmünket a munkáról, akkor igyekezzünk elkerülni ezeket a dolgokat. Kapcsoljuk ki az értesítéseket, vagy némítsuk le a telefonunkat.
- Kérjünk segítséget: Ha egyedül nem boldogulunk, akkor kérjünk segítséget barátainktól, családtagjainktól vagy egy szakembertől a halogatással való megküzdéssel kapcsolatban.
Ne feledjük, hogy mindenkivel előfordul, hogy halogat. A lényeg az, hogy megfelelő stratégiákkal és tudatossággal kezelhető. Az első lépés mindig az, hogy felismerjük a halogatás okait, és tudatosan törekedjünk a változásra.
A cikket írta: Traxler Dóra, Pszichológus
A Pszichomegálló Tanácsadó és Terápiás Központ szakembere