,,Pánikrohamom van?”
Előfordult már veled, hogy hirtelen hevesebben kezdett verni a szíved, kapkodtad a levegőt, és azt érezted, valami nagyon nincs rendben? Mintha a tested önálló életre kelt volna, és elveszítetted volna az irányítást. A kontroll kicsúszik a kezedből, a gondolataid felgyorsulnak, és megjelenik a félelem: „Mi történik velem?”
Sokak számára ez az élmény a pánikroham.
Az előző blogunkban a tartós stressz pszichés következményeiről írtunk. Megnéztük, hogyan meríti ki a szervezetet a hosszan fennálló készenléti állapot. Most egy olyan jelenségről lesz szó, amely sokszor ennek a túlterheltségnek az egyik legintenzívebb megnyilvánulása.
De mi is pontosan a pánik? És mi történik ilyenkor a testünkben és a lelkünkben?
Miért fontos a pánikrohamról és következményeiről beszélni?
A szorongásos zavarok, mint például a pánikbetegség, a különböző fóbiák vagy a kényszerbetegség, egyre gyakrabban fordulnak elő Magyarországon: egy 2023-as kutatás szerint a felnőtt lakosság körülbelül 12%-át érintik. Ezen belül a pánikbetegség számít a leggyakoribbnak, és az adatok szerint előfordulásuk a COVID-19 pandémia hatására folyamatosan növekszik. Valójában minden tizedik embernél előfordul, hogy élete során legalább egyszer pánikrohamot él át.
Fontos azonban tudni a különbséget a pánikroham és a pánikbetegség között. Míg egy-egy pánikroham az élet része lehet, és előfordulhat stresszes helyzetek hatására, addig a pánikbetegség krónikus, visszatérő rohamokkal járó állapot, amely jelentősen befolyásolja a mindennapi életet. Ennek a megértése segít abban, hogy felismerjük, mikor szükséges szakemberhez fordulni, és hogyan lehet hatékonyan támogatást találni.
Pánik, pánikroham és pánikbetegség – hogyan tegyünk különbséget?
Fontos különbséget tenni a pánik, pánikroham és pánikbetegség között. Sawchuk és munkatársai 2017-es kutatása ezzel a kérdéssel is foglalkozott.
A pánik egy általános állapot, egy olyan jelenség, amelyet gyakran gyűjtőfogalomként használunk a hirtelen fellépő, bénító ijedtségre és intenzív félelemre. Ez az érzés a szervezet egyfajta vészreakciója, amely során hasonló élettani folyamatok játszódnak le, mint az extrém stresszhelyzetekben.
Ezzel szemben a pánikroham egy konkrét, elkülöníthető esemény. Olyan intenzív félelem vagy kellemetlen érzés jellemzi, amely váratlanul tör rá az emberre, és a tünetei (például légszomj, szívdobogás vagy szédülés) percek alatt érik el a csúcspontjukat. Egy roham általában rövid ideig tart – bár a lecsengése elhúzódhat –, és fontos tudni, hogy több típusa is létezik a domináns tünetektől függően. Az egyszeri pánikroham még nem jelent betegséget; a népesség jelentős része átél legalább egy ilyet élete során.
Pánikbetegségről akkor beszélünk, ha ezek a rohamok ismétlődővé és váratlanná válnak. Ezt úgy állapíthatjuk meg, hogy az érintett személy legalább egy hónapon keresztül folyamatosan szorong a következő roham fellépésétől, vagyis kialakul a „félelem a félelemtől” állapota. Ez a tartós szorongás gyakran vezet az életvitel megváltozásához és egyéb társuló zavarokhoz, például alvásproblémákhoz vagy depresszióhoz.
Mi történik a szervezetedben egy pánikroham alatt?
A pánikroham egy félreértelmezett stresszreakció, egy ,,téves riasztás”. Nem a ,,megőrülés” jele, hanem a szervezetünk ősi túlélési mechanizmusának, a „harcolj vagy menekülj” (fight-or-flight) reakciónak a működése. Ahogy azt Perczel-Forintosék 2023-as kutatása is hangsúlyozza, hiába nincs valós fenyegetés, a testünk úgy érzi, hogy fel kell készülnie a védekezésre, és felszabadítja a stresszhormonokat. Ilyenkor az agyunk az ártalmatlan testi jelzéseket – például egy stressz okozta szívdobbanást vagy enyhe szédülést – életveszélyes fenyegetésként értelmezi.
Ezt követi egy katasztrofizáló, öngerjesztő folyamat: ezeknek az ijesztő gondolatoknak a hatására a testünk még hevesebb tüneteket kezd produkálni, így újabb félelem születik. Ez tulajdonképpen egy ördögi kör, amelyben Kircanski és munkatársai (2011) szerint megváltozik a légzéskontroll és a szén-dioxid-szint érzékelése is, ami tovább fokozza a légszomj és a zsibbadás élményét. A pánikroham tehát egy intenzív biológiai válasz, amely során a szervezetünk túlérzékennyé válik a saját jelzéseire. Sawchuk és csoportja (2017) rávilágított, hogy ez a fokozott szorongásérzékenység kulcsfontosságú a folyamat fenntartásában. Ezt a kört tudatosítással és a tünetek reális átértékelésével (dekatasztrofizációval) meg tudjuk törni.
Ezt tartsd észben a pánikról!
A pánikroham és a pánikbetegség gyakran ijesztőnek tűnik, de fontos hangsúlyozni: ezek nem a „gyengeség” jelei. A szervezetünk egyszerűen túlságosan érzékenyen reagál a stresszre. A tudatosság segíthet felismerni, mi zajlik testünkben és lelkünkben, csökkentve ezzel a félelmet.
Fontos, hogy ne hagyjuk magunkat egyedül ezzel az élménnyel, és beszéljünk róla nyíltan. A pánik megértése nemcsak a saját félelmeinket csökkenti, hanem segít abban is, hogy empatikusabbak legyünk másokkal, akik hasonló helyzetben vannak. Ugyanis ez egy jelzés, hogy figyeljünk magunkra, és kérjünk támogatást, ha szükségünk van rá.
Ha rendszeresen tapasztalsz pánikrohamokat, vagy úgy érzed, hogy ezek befolyásolják a mindennapjaidat, érdemes szakemberhez fordulni.
A következő blogunkban részletesen foglalkozunk majd a pánikrohamok tüneteivel és a lehetséges kezelési módszerekkel, hogy gyakorlati tippeket kapj a rohamok kezelésére és a tünetek enyhítésére.
Felhasznált irodalom:
- Sawchuk, C. N., Roy-Byrne, P., Noonan, C., Craner, J. R., Goldberg, J., Manson, S., Buchwald, D. és az AI-SUPERPFP Team (2017): Panic attacks and panic disorder in the American Indian community. Journal of Anxiety Disorders.
- Perczel-Forintos D., Kovács I. Á. és Elek L. P. (2023): Intenzív kognitív viselkedésterápiás csoport pánikbetegség kezelésére. Orvosi Hetilap.
- Kircanski, K., Craske, M. G., Epstein, A. M. és Wittchen, H. U. (2011): Subtypes of Panic Attacks: A Critical Review of the Empirical Literature. FOCUS: The Journal of Lifelong Learning in Psychiatry (eredetileg megjelent: Depression & Anxiety, 2009).
Szerző: Pszichomegálló
Képek forrása: freepik
https://www.freepik.com/free-photo/young-man-feeling-sick-holding-his-chest-pain-while-drinking-tea-living-room_26343755.htm#fromView=search&page=1&position=32&uuid=1888332f-cc0e-445c-aab0-6cd712104c14&query=rapid+heartbeat
https://www.freepik.com/free-photo/storm-clouds_1172981.htm#fromView=search&page=1&position=44&uuid=9d96b970-f0d7-4bb1-b8cb-803b71f9346b&query=cloudy