3 kritikus pszichés hatás, amely a tartós stressz következménye
Mi az a tartós stressz?
,,Nem stresszes vagyok, csak fáradt.”
Tartós stresszről (krónikus stressz) akkor beszélünk, amikor a szervezetünk hosszú időn keresztül készenléti állapotban marad, és nem tud valóban megnyugodni. Ez nem egy egyszeri, intenzív helyzethez kötődik, mint az akut stressz, hanem egy elhúzódó, folyamatos terheléshez. Rohleder, N. (2019) kutatása is ezzel a különbségtétellel foglalkozik, kiemelve az akut és krónikus stressz elkülönítésének jelentőségét.
Veled is előfordult már, hogy fáradtan ébredtél, pedig eleget aludtál? Hogy apróságokon hamarabb felidegesítetted magad? Estére kimerültél, mégsem tudtál igazán kikapcsolni? Nehezebben koncentráltál, feledékenyebb lettél, vagy minden több energiába került, mint korábban?
A stressz következményeit gyakran könnyebb észrevenni, mint magát a stresszt. Nem azt érezzük, hogy „nagyon stresszes vagyok”, hanem azt, hogy ingerültebbek, türelmetlenebbek, motiválatlanabbak vagyunk. Közben folyamatosan teljesítünk: helytállunk a munkahelyen, a családban, a párkapcsolatban, és szinte mindig sietünk valahova.
Ez a tempó rövid távon működhet, de ha tartóssá válik, felemészt minket. A pihenést gyakran halogatjuk, majd ha minden kész lesz. Csakhogy a terhelés nem szűnik meg magától, és előbb-utóbb pszichés következményei is lesznek.
Fontos tudni, hogy a stressz önmagában nem az ellenségünk. Alapvetően adaptív működés: segít reagálni, teljesíteni, megküzdeni. A probléma akkor kezdődik, amikor ez az állapot nem ér véget, és a szervezet nem kap elég időt a regenerációra.
Az előző posztunkban a szorongás nélküli small talkról írtunk.
Most megtudhatod, hogy mi történik valójában a testünkben és a lelkünkben, amikor a stressz nem múlik el.
De mi történik valójában a testünkben és a lelkünkben, amikor a stressz nem múlik el?
Tartós stresszről (krónikus stressz) akkor beszélünk, amikor a szervezetünk hosszú időn keresztül készenléti állapotban marad, és nem tud valóban megnyugodni. Ez nem egy egyszeri, intenzív helyzethez kötődik, hanem egy elhúzódó, folyamatos terheléshez.
Ebben az állapotban a szervezet nem kap elég időt a regenerálódásra. Az idegrendszer folyamatos készenlétben van, mintha bármikor újabb kihívás érkezhetne. Idővel ez kimeríti a testi és pszichés erőforrásainkat, csökkenti az energiaszintünket.
A tartós stressz tünetei és pszichés következményei
Fizikai tünetek:
Előfordulhat migrén, gyakori fejfájás, emésztési zavarok (puffadás), bélflóra egyensúlyának felborulása, szív- és érrendszeri problémák (magas vérnyomás, szapora pulzus), izommerevség, csökkent libidó. A testünk gyakran hamarabb jelez, mint a tudatunk.
Pszichés tünetek:
A tartós stressz különösen a mentális működésünket és az idegrendszerünket terheli meg. Gyakoribbá válhat a feledékenység és a koncentrációs nehézség. Elfelejtjük az apróbb dolgokat, a munkahelyünkön nehezebben tudunk fókuszálni. Bizonytalanságot fogunk érezni a döntéseinket illetően, nehezebben tudjuk elhatározni magunkat.
Az ingerlékenység is megjelenhet: hevesebben és erősebben reagálunk olyan helyzetekre is, amik korábban nem terheltek meg minket. Például, hogy valamit elfelejtettünk venni a boltban. A belső feszültségünk miatt agresszívabban, türelmetlenebbül kommunikálhatunk.
Megjelenhet az állandó aggódás érzése. A gondolataink újra és újra ugyanazokat a problémákat juttatják eszünkbe, megállás nélkül. Ehhez társulhat még irracionális félelem vagy túlzott veszélyérzet, mintha az idegrendszerünk folyamatos riadókészültségben lenne.
Hosszabb távon motivációcsökkenést is érezhetünk. Ami korábban örömet okozott, kevésbé lelkesít minket. Elhanyagolhatjuk a hobbijainkat, szeretteinket. Megjelenhet a kimerültség érzése is, fizikailag és lelkileg is.
Viselkedésbeli változások:
Találkozhatunk alvási nehézségekkel: nehezebben tudunk elaludni vagy gyakrabban felébredünk éjszaka. Előfordulhat, hogy több kávét iszunk, alkoholt fogyasztunk, többet dohányzunk, vagy más szokásaink változnak. Ezek rövid távon enyhíthetik a feszültséget, hosszú távon azonban tovább terhelik a szervezetet.
Mit tehetünk a tartós stressz ellen?
Fontos, hogy időben felismerjük a tartós stressz jeleit, így megelőzhetjük a súlyosabb következményeket, vagy tudatosan kereshetünk megoldást.
Nem mindig nagy változtatásokra van szükség. Néha már az is sokat számít, ha napközben szánunk magunkra néhány percet. Egy rövid légzőgyakorlat, egy séta a friss levegőn vagy egy kis nyújtás segíthet lelassulni. A lassítás önmagában is üzenet a testünknek: biztonságban vagyunk, megengedhetjük a megnyugvást.
A földelés egyszerű gyakorlatai (amikor tudatosan figyelünk a testérzeteinkre, a talajra a lábunk alatt, a körülöttünk lévő hangokra) visszahoznak a jelen pillanatba. A rendszeres, örömet adó mozgás szintén hatékony feszültségoldó.
És talán a legfontosabb: a kapcsolódás. Egy őszinte beszélgetés, a támogató jelenlét, az egymásra figyelés sokszor többet ad, mint gondolnánk. Nem kell egyedül megküzdenünk a terheinkkel.
Ha úgy érzed, hogy a tartós stressz hosszabb távon is megnehezíti a mindennapjaidat, érdemes szakember segítségét kérni, aki támogatást nyújthat a stressz kezelésében és a regenerációban.
Szakembereink, akik segítenek a stressz kezelésben:
Csibi Zsanna, Szecsődi György, Trencsényi Lili, Stekler Kamilla, Cseh Annamária, Szalkay Rita, Gáspár Álmos, Bogdán-Horváth Eszter, Szabó Vanda Virág, Móricz Flóra, Tóth Szandra, Fazekas Bettina, Kacimi El Hassani Selma, Szilágyi Fanni, Fekete Luca, Szabó Ferenc, Rőth Dorina, Gánya Karina, Háló Hanna, Mati Eszter, Traxler Dóra
Felhasznált irodalom:
- Rohleder, N. (2019): Stress and inflammation – The need to address the gap in the transition between acute and chronic stress effects.
- Newsome, S., Waldo, M., & Gruszka, C. (2012). Mindfulness Group Work: Preventing Stress and Increasing Self-Compassion Among Helping Professionals in Training. Journal for Specialists in Group Work.
Képek forrása: Freepik
Írta: Pszichomegálló