Mi is az a pánikroham?
Az előző blogunkban részletesen bemutattuk, mi a különbség a pánik, a pánikroham és a pánikbetegség között, valamint azt is, mi történik ilyenkor a szervezetünkben. Láttuk, hogy a pánikroham tulajdonképpen egy „téves riasztás”: a testünk veszélyként értelmez olyan testi jelzéseket, amelyek valójában nem jelentenek valódi fenyegetést. Ahogy Perczel-Forintos és munkatársai (2023) is hangsúlyozzák, ilyenkor a szervezet a stresszreakciót aktiválja, mintha valódi veszélyhelyzetben lennénk. Ez az intenzív testi reakció azonban gyakran ijesztő lehet, különösen akkor, ha nem tudjuk, mi történik velünk. Éppen ezért fontos felismerni a pánikroham leggyakoribb tüneteit, és megérteni, hogyan jelentkeznek ezek a mindennapokban.
Most a pánikroham tüneteinek felismeréséről és azok súlyosságáról lesz szó, valamint arról, hogy ezek milyen eltérő formákban és intenzitással jelenhetnek meg.
A pánikroham tünetei
Meuret és munkatársainak (2006) tanulmánya azt vizsgálta, hogyan csoportosíthatók a pánikroham tünetei. Három fő dimenziót azonosítottak: a kardiorespiratorikus (szív- és légzéssel kapcsolatos), a testi (szomatikus) és a kognitív tünetcsoportot. Fontos hangsúlyozni, hogy a pánikroham nem mindenkinél jelentkezik ugyanabban a formában, de erről lesz még majd szó részletesebben.
- Kardiorespiratorikus tünetcsoport:
Ez a leggyakrabban előforduló pánikroham-típus. Ide tartoznak a légzéssel és a szívveréssel kapcsolatos tünetek. Érezhetünk légszomjat és fulladást, ezek összefügghetnek a túllégzéssel (hiperventillációval) és a téves fulladás érzésével. Ez olyan érzés, mintha nem jutna elég oxigén a tüdőnkbe, nem tudunk levegőt venni. Erős szívdobogás is jelentkezhet. A felgyorsuló szívritmus által érezhetünk kalapálást a mellkasunkban, ez gyakran a harcolj vagy menekülj válasz része. Jellemző lehet még a mellkasi fájdalom és kényelmetlenség érzése, ezek szorongató érzések, amiket tévesen szívrohamként értelmezhetünk. Megjelenhet még a zsibbadás és bizsergés érzése is. Meglepő, de a halálfélelem érzését is ide sorolhatjuk, mert összefügg a fulladásérzéssel és a nehéz lélegzetvétellel. Tehát ilyen típusú pánikroham esetén azt érezhetjük, hogy ,,nem kapunk levegőt”, ,,megfulladunk” , ,,kalapál a szívünk”, ,,szívrohamunk van”.
Testi (szomatikus) tünetcsoport:
Ezek a tünetek sokkal inkább a mindennapi működésünkkel, a mindennapi életünkre gyakorolt negatív hatásokkal van összefüggésben. Gyakran stresszreakció vagy rosszullét formájában fordul elő ez a típus. Ilyen az izzadás és a remegés érzése, ami a stressz érzékelésére egy válasz a testünktől. Hányingert és gyomortáji panaszokat is érezhetünk, mert a szervezetünk az emésztést háttérbe szorítja pánik alatt. Tapasztalhatunk szédülést, bizonytalanságot, amit nem tudunk megmagyarázni Hirtelen testhőmérséklet-változás is jelentkezhet hidegrázás agy hevülés formában. Ilyenkor az lehet az élményünk, hogy ,,hirtelen rosszul lettem”, ,,úgy érzem, hogy elájulok”, ,,remegek és szédülök”.
Kognitív tünetcsoport:
Ez a tünetcsoport a belső megélésről szól, az állandó aggodalmat vetíti elő a rohamoktól. Érezhetünk valótlanságot (deperszonalizációt), mintha a világ nem lenne valódi, olyan, mintha kívülről figyelnénk a saját életünket. Ez egy mentális védekező mechanizmus a túl erős ingerekkel szemben. Különböző félelmek is megjelennek. Egyrészt félhetünk a megőrüléstől: ez egy meggyőződés, hogy elveszítjük elménk felett az uralmat, a kontrollálhatatlan tünetek miatt. Másrészt félhetünk az önkontroll elvesztésétől, rettegünk, hogy valami olyat teszünk, amit nem tudunk befolyásolni és ez megalázó lesz számunkra (pl. elájulás, kiabálás). Ilyenkor azt érezhetjük, hogy ,,elveszítettem a kontrollt”, ,,meg fogok bolondulni”, ,,valami nincs rendben velem”.
A pánikroham rejtett hierarchiája: Melyik tünet mit árul el?
Egy másik kutatás a pánikroham tüneteit a súlyosságuk szempontjából vizsgálta. Sunderland és munkatársai (2012) a pánikroham 13 hivatalos tünetét elemezték annak feltárására, hogy ezek közül melyek jelzik leginkább a roham tényleges súlyosságát. A diagnosztikai kritériumok szerint pánikrohamról akkor beszélünk, amikor a hirtelen jelentkező, intenzív félelem néhány percen belül eléri a csúcspontját, és legalább négy jellegzetes tünet kíséri.
A kutatás alapján a tüneteket nem tekinthetőek egyenrangúnak, egyfajta hierarchiába rendeződnek a roham intenzitása alapján.
- Az „alaptünetek”: Az olyan panaszok, mint a szívdobogás, a légszomj, a remegés, a szédülés vagy az izzadás. Már enyhe vagy közepes rohamoknál is nagy eséllyel megjelennek. Ezek alkotják a legtöbb pánikélmény alapját.
- A súlyosság jelzői: Vannak azonban „nehezebb” tünetek, amelyek jellemzően csak a skála felső végén, az igazán erős rohamoknál lépnek fel. Ilyen a fulladásérzés, a zsibbadás vagy a halálfélelem. Ha ezeket tapasztalod, statisztikailag valószínűbb, hogy egy mélyebb, intenzívebb pánikfolyamaton mész keresztül.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a demográfiai jellemzőink is torzíthatják a képet. Érdekes módon a férfiak hajlamosabbak az izzadásra már enyhébb rohamok során is. Az idősebbek (45 év felett) pedig szignifikánsan gyakrabban számolnak be halálfélelemről, mint a fiatalok. Ez utóbbi oka valószínűleg nem a pánik súlyosságában rejlik, hanem abban, hogy az életkor előrehaladtával a mulandóság gondolata reálisabbá válik, így könnyebben „beszűrődik” a roham élményébe is.
A szakemberek szerint, ha gyorsan akarjuk megítélni a baj mértékét, elég 4 kulcstünetre figyelnünk. A szívdobogás, a légszomj, a kontrollvesztéstől való félelem és a fulladásérzés kombinációja adja a legpontosabb képet a roham valódi súlyosságáról. Ezek a tünetek a legmegbízhatóbb iránytűk.
A következő lépés
Most már tudod mik a pánikroham tünetei, mit üzennek ezek és melyek azok, amelyekre különösen érdemes figyelned. A következő blogunkban pedig a tünetek kezelésével és a gyakorlati tippekkel fogunk foglalkozni.
Felhasznált irodalom:
- Meuret, A. E., White, K. S., Ritz, T., Roth, W. T., Hofmann, S. G., & Brown, T. A. (2006). Panic attack symptom dimensions and their relationship to illness characteristics in panic disorder. Journal of Psychiatric Research, 40(6), 520-527.
- Perczel-Forintos D., Kovács I. Á. és Elek L. P. (2023): Intenzív kognitív viselkedésterápiás csoport pánikbetegség kezelésére. Orvosi Hetilap.
- Sunderland, M., Hobbs, M. J., Andrews, G., & Craske, M. G. (2012). Assessing DSM-IV symptoms of panic attack in the general population: An item response analysis. Journal of Affective Disorders, 143(1-3), 187-195.
Szerző: Pszichomegálló
Képek forrása: freepik
https://www.freepik.com/free-photo/single-chair-reflecting-water-surface-stormy-day_10186728.htm#position=4
https://www.freepik.com/free-photo/side-view-woman-breathing-home_27830438.htm#position=1