Milyen hatásokkal van ránk az ADHD és miket tehetünk?
„Az ADHD-s emberek csak figyelmetlenek. Ha megtanulnának koncentrálni, sokkal egyszerűbben boldogulnának a mindennapokban.”
Sokan még mindig úgy gondolnak az ADHD-ra, mint egyszerű figyelemhiányra, pedig valójában ennél jóval összetettebb működésmódról van szó. Az ADHD nem csupán a koncentráció nehézségét jelentheti, hanem hatással lehet az érzelemszabályozásra, az időmenedzsmentre, a szervezettségre vagy akár a mindennapi túlterhelődés megélésére is.
Az előző blogbejegyzésünkben a neuroaffirmatív szemlélettel foglalkoztunk. Megismerkedtünk a neurotipikus és neurodivergens fogalmakkal, illetve azzal is, hogy ADHD és autizmus esetén miért lehet különösen fontos az elfogadó, egyénre szabott megközelítés alkalmazása. Most az ADHD-t és a támogatási lehetőségeit járjuk körül, külön kitérve a felnőttkori ADHD felismerésére és a megfelelő támogatás jelentőségére.
Mi az az ADHD és mik a tünetei?
Az ADHD egy idegrendszeri fejlődési sajátosság, az angol Attention Deficit Hyperactivity Disorder kifejezés rövidítése. Magyarul figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarnak nevezzük. Az ADHD egy olyan működési állapot, amelyet a figyelemszabályozás nehézségei, a hiperaktivitás és az impulzivitás különböző mértékű jelenléte jellemez.
Az ADHD tünetei többféle formában jelenhetnek meg:
- A figyelemhiány jellemzői: nehézséget okozhat a figyelem fenntartása, a koncentráció, a feladatok rendszerezése vagy a részletekre való odafigyelés. Gyakori lehet a feledékenység, a tárgyak elvesztése, illetve az, hogy az egyén gondolatai könnyen elkalandoznak.
- A hiperaktivitás jellemzői: állandó mozgáskényszer vagy nyugtalanság jelenhet meg. Gyermekeknél ez gyakran látványosabb, például nehezen maradnak egy helyben, míg felnőtteknél inkább belső feszültségként, folyamatos cselekvési vágyként vagy „állandó pörgésként” jelenhet meg.
- Az impulzivitás jellemzői: a cselekedetek átgondolásának nehézsége, például mások félbeszakítása, türelmetlenség vagy hirtelen, meggondolatlan döntések meghozatala.
Az ADHD nem egyszerűen „figyelmetlenséget” vagy akarathiányt jelent. Az ADHD-val élők idegrendszeri működése eltérő, ami a mindennapi élet számos területére hatással lehet, ezért gyakran másfajta támogatásra, strukturálásra és megküzdési stratégiákra van szükségük.
Az ADHD nemcsak a koncentrációt nehezítheti meg, hanem az iskolai vagy munkahelyi teljesítményre, a kapcsolatokra és az érzelemszabályozásra is hatással lehet. Emellett növelheti a balesetek kockázatát, társas nehézségeket okozhat, illetve egyes esetekben a korai szerhasználat megjelenésével is összefüggésbe hozható.
Miért nehéz felismerni az ADHD-t felnőttkorban?
Bár az ADHD egy gyermekkorban jelentkező működési mód, több esetben észrevétlen maradhat. Azt könnyen észrevesszük, ha egy gyerek állandóan fel-alá rohangál vagy nyughatatlan. De ha a figyelemhiány vagy a belső feszültség dominál, mint az álmodozás vagy a belső pörgés, az elkerülheti a figyelmünket.
Gyakori lehet a kompenzáció és a maszkolás is. Ha valaki jó intellektuális képességekkel rendelkezik, akkor az iskolában vagy a munkahelyen kimagaslóan tud szerepet és felelősséget vállalni. Ez az egyensúly azonban könnyen fel tud borulni, ha valakinek megváltozik az élethelyezete (például az egyetemi évek vagy a családalapítás, az önálló háztartás vezetése). A maszkolás pedig az, amikor valaki szándékosan (sokszor teljesen tudattalanul, már kisgyermekkora óta) rejtegeti a tüneteit, görcsösen másolja a környezetét, és megpróbál az átlagosnak megfelelve viselkedni. Viszont ez rengeteg energiát emészt fel, ami belső feszültséghez és kimerüléshez vezethet.
Emiatt a téves diagnózis lehetősége is fennáll. Felnőtteknél rendkívül gyakori a szorongás, a krónikus stressz, a kiégés és a depresszió. Mivel a mindennapokban ezek a tünetek érzékelhetőek jobban, a szakemberek hajlamosak lehetnek ezekre nagyobb figyelmet fordítani. Viszont a problémák gyökere, az ADHD ebben az esetben rejtve marad.
Hogyan lehet hatékonyan támogatni az ADHD-val élőket?
Az ADHD támogatására ma már egyre több lehetőség áll rendelkezésre. Caye és munkatársai (2018) kutatásukban azt vizsgálták, mely kezelési stratégiák bizonyulnak valóban hatékonynak ADHD esetén. A kutatás eredményei alapján a leghatékonyabb támogatás sokszor többféle módszer kombinációjából áll, hiszen az ADHD minden embernél eltérő módon jelenhet meg.
- Gyógyszeres kezelés:
A kutatás szerint rövid távon a gyógyszeres kezelés bizonyult a leghatékonyabbnak az ADHD tüneteinek csökkentésében. A leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek az úgynevezett stimuláns készítmények, amelyek segíthetnek a figyelem fenntartásában, az impulzivitás csökkentésében és a szervezettebb működés kialakításában. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a gyógyszerek orvosi kontroll mellett alkalmazva biztonságosak, és megfelelő használat mellett nem vezetnek függőséghez. Amennyiben a stimuláns készítmények nem bizonyulnak megfelelőnek vagy mellékhatásokat okoznak, nem-stimuláns gyógyszerek alkalmazására is lehetőség van. - Pszichológiai módszerek:
Az ADHD támogatásában a pszichológiai és viselkedéses módszereknek is fontos szerepük van. Kisgyermekkorban gyakran a szülőtréning és a viselkedésterápia kerül előtérbe. A szülőtréning célja, hogy segítséget nyújtson a szülőknek a mindennapi nehézségek kezelésében és a gyermek támogatásában.
Iskoláskortól kezdve és felnőtteknél is gyakran alkalmaznak viselkedésterápiás módszereket, például kognitív viselkedésterápiát (CBT). A CBT segíthet felismerni azokat a gondolkodási és viselkedési mintázatokat, amelyek megnehezítik a mindennapi működést, majd támogatást nyújthat ezek átalakításában. Bár ezek a módszerek önmagukban általában kevésbé csökkentik az ADHD alapvető tüneteit, sokat segíthetnek a mindennapi élet szervezésében, az időmenedzsmentben, az érzelemszabályozásban és a kapcsolatok kezelésében.
A kutatások alapján sok esetben a kombinált megközelítés – vagyis a gyógyszeres és pszichológiai támogatás együttes alkalmazása – bizonyulhat a leghatékonyabbnak. Fontos hangsúlyozni, hogy az ADHD kezelése minden esetben egyénfüggő, mivel nem mindenkinek válik be ugyanaz a módszer. A leghatékonyabb kezelési forma megtalálása egy hosszabb folyamat, amely megfelelő szakmai támogatást igényel.
A Pszichomegállónál több szakember is foglalkozik ADHD-val érintett személyek támogatásával, különös figyelmet fordítva az egyéni sajátosságokra és a személyre szabott segítségnyújtásra.
Felhasznált irodalom:
- Tripp, G., & Wickens, J. R. (2009). Neurobiology of ADHD. Neuropharmacology, 57(7–8), 579–589. https://doi.org/10.1016/j.neuropharm.2009.07.026
- Caye, A., Swanson, J. M., Coghill, D., & Rohde, L. A. (2019). Treatment strategies for ADHD: An evidence-based guide to select optimal treatment. Molecular Psychiatry, 24(3), 390–408. https://doi.org/10.1038/s41380-018-0116-3
Szerző: Pszichomegálló
Képek forrása: Magnific